proteáz (beírt típus) Gyártó Newgreen proteáz (beírt típus) Kiegészítő
Termékleírás
A proteáz a fehérjepeptidláncokat hidrolizáló enzimek egy általános elnevezése. A peptidek lebontásának módja szerint endopeptidázra és telopeptidázra oszthatók. Az előbbi képes a nagy molekulatömegű polipeptidláncot középről elvágni, így kisebb molekulatömegű priont és peptont képezve; az utóbbi karboxipeptidázra és aminopeptidázra osztható, amelyek a peptidláncot a polipeptid szabad karboxil-, illetve aminovégeiről egyenként hidrolizálják aminosavakká.
COA
| Tételek | Specifikációk | Eredmények |
| Megjelenés | Fehér por | Fehér por |
| Vizsgálat | ≥25 µg/ml | Átadás |
| Szag | Egyik sem | Egyik sem |
| Laza sűrűség (g/ml) | ≥0,2 | 0,26 |
| Szárítási veszteség | ≤8,0% | 4,51% |
| Gyújtás utáni maradványok | ≤2,0% | 0,32% |
| PH | 5,0–7,5 | 6.3 |
| Átlagos molekulatömeg | <1000 | 890 |
| Nehézfémek (Pb) | ≤1 ppm | Átadás |
| As | ≤0,5 ppm | Átadás |
| Hg | ≤1 ppm | Átadás |
| Baktériumszám | ≤1000cfu/g | Átadás |
| Vastagbél Bacillus | ≤30MPN/100g | Átadás |
| Élesztő és penész | ≤50cfu/g | Átadás |
| Kórokozó baktériumok | Negatív | Negatív |
| Következtetés | Megfelel a specifikációnak | |
| Szavatossági idő | 2 évig, megfelelő tárolás esetén | |
Funkció
A proteáz széles körben előfordul az állati zsigerek, növényi szárak, levelek, gyümölcsök és mikroorganizmusok esetében. A mikrobiális proteázokat főként penészgombák és baktériumok termelik, ezeket követik az élesztőgombák és az aktinomicék.
Fehérjék hidrolízisét katalizáló enzimek. Sokféle létezik, a legfontosabbak a pepszin, tripszin, katepszin, papain és a subtilis proteáz. A proteáz szigorú szelektivitással rendelkezik a reakciószubsztráttal szemben, és egy proteáz csak egy bizonyos peptidkötésre tud hatni a fehérjemolekulában, például a tripszin által katalizált bázikus aminosavak hidrolízise során létrejövő peptidkötésre. A proteáz széles körben elterjedt, főként az emberek és állatok emésztőrendszerében, valamint bőségesen előfordul növényekben és mikroorganizmusokban. A korlátozott állati és növényi erőforrások miatt az ipari proteázkészítmények előállítása főként mikroorganizmusok, például a Bacillus subtilis és az Aspergillus aspergillus fermentációjával történik.
Alkalmazás
A proteáz az egyik legfontosabb ipari enzimkészítmény, amely képes katalizálni a fehérjék és polipeptidek hidrolízisét, és széles körben megtalálható az állati szervekben, növényi szárban, levelekben, gyümölcsökben és mikroorganizmusokban. A proteázokat széles körben használják a sajtgyártásban, a hús puhításában és a növényi fehérjék módosításában. Ezenkívül a pepszin, a kimotripszin, a karboxipeptidáz és az aminopeptidáz proteázok az emberi emésztőrendszerben, és hatásuk hatására az emberi szervezet által elfogyasztott fehérje kis molekulájú peptidekké és aminosavakká hidrolizálódik.
Jelenleg a sütőiparban használt proteázok a gombaproteázok, a bakteriális proteázok és a növényi proteázok. A proteáz kenyérgyártásban történő alkalmazása megváltoztathatja a glutén tulajdonságait, és hatásmechanizmusa eltér a kenyérkészítés során alkalmazott erőhatástól és a redukálószer kémiai reakciójától. A diszulfidkötés felszakítása helyett a proteáz a glutént alkotó háromdimenziós hálózatot bontja fel. A proteáz szerepe a kenyérgyártásban főként a tészta erjedésének folyamatában nyilvánul meg. A proteáz hatására a lisztben lévő fehérje peptidekké és aminosavakká bomlik, ezáltal szénforrást biztosítva az élesztőnek és elősegítve az erjedést.
Csomag és kézbesítés
